Húsvét: Húsvéti történeti visszatekintés

Szeretettel köszöntelek a Húsvét közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1460 fő
  • Képek - 969 db
  • Videók - 172 db
  • Blogbejegyzések - 104 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 991 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Húsvét vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Húsvét közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1460 fő
  • Képek - 969 db
  • Videók - 172 db
  • Blogbejegyzések - 104 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 991 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Húsvét vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Húsvét közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1460 fő
  • Képek - 969 db
  • Videók - 172 db
  • Blogbejegyzések - 104 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 991 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Húsvét vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Húsvét közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 1460 fő
  • Képek - 969 db
  • Videók - 172 db
  • Blogbejegyzések - 104 db
  • Fórumtémák - 11 db
  • Linkek - 991 db

Üdvözlettel,
Keczánné Macskó Piroska
Húsvét vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

Nem tudom ti hogy vagytok vele, én eddig úgy gondoltam, hogy ismerem a húsvéti fészek minden darabját. Ám amint e cikket írtam és kutattam, rá kellett jönnöm, hogy nagyon sok olyan új dolog van, amiről eddig fogalmam sem volt. A közeledő ünnepekre való tekintettel tehát íme a mi, és más országok béli nyuszik története.

Egy kis hittan óra
Mint tudjuk, a húsvét keresztény ünnep, Isten fiának, Jézus feltámadásának ünnepe. A feltámadásról szóló részek a következőt mesélik el nekünk.
Zarándokként szamárháton érkezett Jézus Jeruzsálembe, ahol az utolsó vacsoráján megjövendölte halálát. Tanítványai méltatlankodtak ennek hallatán. Ám megtörtént az elkerülhetetlen, Júdás elárulta őt. A katonák letartóztatták. Másnap Pontius Pilatus elé vezették, aki elítélte őt. Jézus hát elindult “utolsó” útjára, a Golgota hegyre. Nehézkes menetelése közben az emberek egy része próbálta segíteni, míg a másik részük csúfolta. Töviskoszorút helyeztek a fejére, kezébe nádszálat adtak, és az “Íme a zsidók királya!” megnevezéssel gúnyolták. Megfeszítették.
Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, s a föld megnyílt. Este aztán egyik tanítványa, Aramateai József elment a testéért, és eltemette egy barlangba. A bejárata elé követ görgetett, majd a főpapok őrei vigyázták eztán a sírt. A jövendölés ugyanis úgy szólt, Jézus a harmadik napon elhagyja sírját.
Három nap múlva aztán - vasárnap - három asszony kenetekkel ment a sírhoz, köztük volt Jézus anyja is. A sír nagy földindulás közepette föltárult, ám Jézus teste már nem volt ott. Egy angyal jelentése szerint a Megváltó feltámadott.
Ahogy a tél elmúlik, és beköszönt a tavasz, úgy hosszabbodnak a nappalok, fényesség köszönt ránk, feltámad a Nap. Jézus jelképezi az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában.
A feltámadás gondolata, mély emberi vágy, mely megkívánja, hogy az élet győzedelmeskedjen a halálon, az elmúláson! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás és megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket.
Miért is húsvét a húsvét?
A húsvét neve különböző nyelveken mást és mást jelent. Egyben azonban mindegyik közös,… az eredete. Valószínűsíthetően a héber pészah kifejezésből ered, ami kikerülést, elkerülést jelent. A zsidók e napon ünneplik az egyiptomi rabságból való megmenekülést.
Az angoloknál a húsvétra a passover, átrepülés szót használták, bár az utóbbi időben elterjedt az Easter elnevezés, ami a német Ostern szóból eredeztethető; vagy másik elképzelések szerint az East, kelet szóból származik, és a napfelkeltére utal.
A németeknél a fent említett Ostern kifejezés egy germán istennőtől származik. Ostara, az alvilág úrnője volt, és ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett.
A magyarban a húsvét szó a 40 napos böjt időszakának lezárulását jelzi. A nagyböjti időszak után először vehettek húst, tehát kezdhették meg a húsételek fogyasztását (hús vétel).

Na akkor mikor is van húsvét?
A húsvét az év mozgó ünnepeinek a középpontja. Mivel minden évben más és más időpontra esik, és hozzá viszonyítva számoljuk ki például a farsangi időszakot és a pünkösd napját is, ezért azok napjai is köztudottan változnak.
A húsvét előkészületének időszaka a negyvennapos böjt, mely Jézus negyven napos sivatagi böjtjének emlékére, a megtartóztatás gyakorlására tanít minket. A farsangi időszak lezárásaként hamvazószerdától számítjuk a böjtöt. Utóbbi onnan kapta a nevét, hogy azon a napon az őskeresztények vezeklésképpen hamut szórtak a fejükre. Az ezt követő napon aztán, hogy az egy nap után támadt hatalmas húséhségüket csillapítsák az emberek a zabálócsütörtöknek nevezett napon a farsangról megmaradt maradékokat lelkiismeret-furdalás nélkül elfogyaszthatják. A böjt utolsó hete a nagyhét. Ezen a héten nagypénteken Krisztus halálának a napja van, ekkor viszont szigorú böjt kötelez mindenkit. A templomokban az oltárt ekkor fekete lepellel takarják le.
Húsvét napját először a niceai zsinat határozta meg 325-ben, majd 1582-ből származó egyházi szabályzat szögezte le, hogy húsvét a március 22. és április 25-e közé eső holdtölte utáni első vasárnapra kell hogy essen, s a mai napig e szerint számítjuk eme jeles ünnepünket. A húsvét vasárnapot követő hét a húsvét hete, melynek utolsó napja a fehérvasárnap, ezért szokták fehérhétnek is nevezni.
A lezárást - ötven nap múltán - a pünkösd ünnepe adja meg. Összefogóan húsvéti időnek nevezett hetven napos időszak, - melynek latin neve Septuagesima - a karácsonyi ünnepi szakasznál, szokásoknál jóval régebbi, mely számomra a mai szokásokat ismerve elég meglepő, bár nem kötelező velem egyetérteni természetesen.

Miért éppen a nyúl, meg a többiek?
A tojás ősidőktől fogva az élet újjászületésének, a termékenységének a legősibb jelképe. Mindemellett fontos szerepe van az étrendben, és a díszítésben is. A tojásfestésben leggyakrabban használt szín a piros, melynek évszázados hagyománya van. A tojás színének kiválasztása sem volt véletlen. A piros színnek például védőerőt tulajdonítottak, illetve egyes feltevések szerint Jézus vérét akarták jelképezni vele.
A húsvéti jelképek sorában a legősibb állat a bárány. Eredete egyértelműen a Bibliában kereshető. A hét csapás egyikeként az Úr haragja minden ház első szülött fiát megölte. Ám azok a zsidók, akikhez eljutott az Úr óvó intése, és egyéves hibátlan bárány vérével kenték be az ajtófélfájukat, megmentették gyermekeik életét. Másrészt a bárány Jézust jelképezi, a Bibliában előképeként jelent meg ez a jámbor állat. Nálunk azonban mégsem kifejezett szokás bárányt tálalni húsvét vasárnap. Mindez talán azért, mert húsvétkor lehetett elővenni először a böjt után a disznóvágáskor készült füstölt finomságokat először, mint például a sonkát.
Egy másik húsvéti állat eredetének magyarázata azonban már jóval nehezebbnek bizonyúl. Magyarázatként eddig a leglogikusabb a szaporaságának feltételezése, de kapcsolatba hozták már a holddal, mint termékenységi szimbólummal is, mivel éjjeli állat. Egy másik tézis szerint azonban a nyúl és tojás ősi kapcsolata a germán hagyományokban keresendő. Az alvilági istennő a nyulat, ami eredetileg madár volt, haragjában négylábú állattá változtatta. Így ez a különös tulajdonságú tojást tojó nyúl Németországból érkezhetett hozzánk. Vagy csak egy véletlen félreértés áldozatai vagyunk? A németeknél ugyanis szokás volt a gyöngytyúk ajándékozás húsvétkor, és így a gyöngytyúk nevének rövidítéséből (Haselhuhn - Hasel - Hase (nyúl)) eredhet a tojástojó nyúl esete? Ez a mai napig nem tisztázott. Mindenesetre elég népszerűvé vált, és gyorsan terjedt el az egész világon.
Az aranyos barin és tojást tojó nyuszin kívül egy közismert növénynek is jutott szerep a tavasz köszöntésében. A barka bolyhos virágzatának gyógyerőt tulajdonítottak régen. Úgy tartották, ha a tűzhelybe dobják, megóvja a házat a bajoktól. De nem utolsó sorban virágját lenyelve torokgyógyítónak is használták.

Locsolás!
A tojásfestés szokása az egész világon elterjedt, de népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn a mai napig, bár ez a tojásdíszítő szokás mintha már kihalóban lenne. Eredetileg egyszínűek voltak a tojások, és csak természetes módon vöröshagymahéjjal, börzsönnyel és bíbortetűvel színezték őket. Majd kialakultak a feliratos, és mintás tojások, melyeket gicázással (viasszal rajzolt minta) és rámázással (16 részre osztás, majd hagyományos minták felrajzolása) készítettek.
A locsolás főleg vidéken elterjed szokás, és bármilyen meglepő, ősi termékenységvarázsló rítusból ered. Régebben a fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel locsolták meg a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímestojásokat osztogattak nekik. A locsoláshoz persze hozzátartozik az elmaradhatatlan húsvéti locsolóvers, amihez népköltészetünk gazdag tárházát kínálja. Ma már ez a szokás is modernizálódott A fiúk nem csapatokban mennek a lányokhoz - csak ritkábban -, kölnivel locsolnak meg minket, persze azért a szóda sem ment még ki a divatból. Majd pedig egyéni szokás szerint vagy megvendégelik őket, vagy a locsolókat fáradozásaikért aprópénzzel jutalmazzák meg, vagy csak egy hímestojást nyomnak a kezükbe, amit persze nem nagyon értékelnek ma már sokra, örüljünk, ha nem vágják őket egyből a fejünknek.
Mindenesetre néhány évvel még hódoltak annak a hagyománynak, miszerint a locsolást követően tojásjátékokba kezdtek az ifjak. A nagyobb tojásmennyiség már kezdeti előnynek számított persze, de inkább a játékon volt a hangsúly. Például a tojásütés, amikor a két versengő összeütötte a tojásait, és az nyert, akinek a tojása nem tört össze. De említhetünk egy másik példát is, amikor a tojással labdáztak a gyerekek. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, az még egy esztendeig nem leli meg a párját.
Romániai szokások szerint a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben “Krisztus feltámadott.” köszöntést mondták. A görögök a nagypénteki első tojást varázserejűnek tartották. Németek viszont úgy vélik, hogy húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt.

Hol, hogyan?
Természetesen az egész világon ünnepelik a húsvétot, de persze mindenhol mások a kialakult szokások. Nézzünk most néhány nemzetet!
Olaszországban például a fiatalok Jézust és apostolait ábrázoló életnagyságú, vagy még annál is nagyobb szobrokkal a vállukon sétálnak végig a városon. Délben a főtemplom előtt gyűlnek össze, ahol eljátsszák az árulást, megfeszítést és végül a feltámadást. Az egész tetőpontja az, amikor a gyászoló Mária fejéről leemeli a fekete leplet és meglátja fiát. Mindez után az egész város ujjongásban tör ki, és egyfajta utcabál veszi kezdetét.
Finnországban teljesen más, mondhatni már ijesztő szokások alakultak ki. A hangsúly náluk a gyászon volt, ezért nagypénteken mindenki feketébe öltözik. Tilos ezen a napon érintkezni más emberekkel, meglátogatni a rokonokat. Húsvét vasárnap reggel néhány háznál nem ritka dolog a gyerek alapos elfenekelése, így emlékeztetik őket Krisztus szenvedéseire. Szokás még boszorkányokkal is riogatni is a kicsiket, mert a néphagyomány úgy tartotta, hogy mialatt Krisztus a bezárt sírjában volt, az ördög cimborái a boszorkányok szabadon repkedhettek. Aztán ebből alakult az a szokás is, hogy húsvét hétfőjén a gyerekek boszorkánynak beöltözve bekopogtatnak a házak ajtaján, jókívánságokat mondanak, verset szavalnak egy kevés édesség vagy aprópénz reményében. Elég érdekes, ha belegondolunk, hogy az amerikaiak ezt halloweenkor csinálják.
Németországban már hasonlóbbak a szokások, mint nálunk. A különbség csak annyi, hogy ők már szombat esti mise után elkezdik a lakmározást, persze a nagy lakoma azért vasárnapra marad itt is. Vasárnap a lányok a kérőjüknek szokás szerint piros tojást adnak át, bár az a leányzó, aki nem készül el időben a tojásfestéssel, egy alapos verést szokott kapni a hagyományok szerint a fiútól. Egyedi szokás továbbá náluk a karácsonyfákból rakott máglya húsvét napján, mellyel végleg búcsút intenek a télnek.
Horvátországban a mai napig szokás a vidékenként eltérő kinézetű kerepelő készítése, mellyel aztán húsvét napján az utcát járva hatalmas ricsajt keltenek e fából készült szörnyűséggel. A másik hagyomány szerint azt tartották a borról, hogy a testbe kerülve vérré változik, és megerősít. Éppen ezért húsvét napján az asszonyok direkt olyan ételeket tettek az asztalra, mely szomjúságot kelt, hogy minél több bort igyanak mind az otthoniak, mind pedig a vendégek, tisztán. A rekordot az a férfi tartja, aki ezen a napon 10 liter bort ivott meg. Régebben pálmaágból, manapság olajfaágból vagy egyéb más hajtásból szokás fonatot készíteni, mely az ottani húsvét megbecsült és elengedhetetlen tartozéka.
Erdélyben nagycsütörtöki szokás egyes csíki falvakban az oltárfosztás, amikor az oltárról leszedik a díszítőelemeket, virágokat és feketével vonják be. Egy másik, ugyancsak székelyföldi szokás a Szentsír őrzése, amikor a falu legényei egy berendezett kápolnarészben egy Jézus-makettet őriznek felváltva. A másik szokás a komálás, ami már a húsvét utáni hétre, vasárnapra datálódik, különböző ételeket és a húsvétból származó tojásokat, tésztát adnak egymásnak a legények, leányok, amiből örök barátság keletkezik, az összetartozásnak a jele. Különös összetartozás és felemelő jelenet a húsvéti körmenet, amelyet egyes helyeken szombat este, illetve vasárnap reggel szoktak megejteni. Egy nagyon régi szokást elevenítenek fel ilyenkor egyes falvakban, ez a határjárás, amikor az emberek kimennek a határba. Megtekintik a határ milyenségét, a növények tavaszi feléledését, pezsgését. Mindezt követően a családvezetők megmutatják fiataloknak, hogy melyik is az a terület, amelyet őseitől örökölnek majdan. Ezt őriznie és ápolnia kellett az ifjoncoknak, nem volt szabad, hogy tovább adja. A Bihar megyei étkezési szokások nem nagyon térnek el más, erdélyi tájegységektől. Jellegzetessége a sonka, a tojás, a bárány és bor. Ezeket az étkeket a Székelyföldön katolikus testvéreink kosárba teszik nagyszombat este, illetve vasárnap reggel, majd megszentelik, s ezt követően jöhet a lakoma és ünneplés.

 

 

Forrás:http://www.magyarradio.ca/husvet.html

HÚSvÉT

Történeti visszatekintés

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettôsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlôséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását. Nagyon sok népnél gazdag hiedelem és szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez. Sok nép teremtett olyan istent magának, kinek élete, halála, feltámadása a tél, nyár természeti ritmusát követi. Ôk jelképezik az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban és sorsuk jobbra fordulásában.
A feltámadás gondolata, mély emberi vágy - az élet gyôzedelmeskedjen a halálon, az elmúláson! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét, a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megôrizte tavaszünnep jellegét, felelevenítve az ôsi tavaszköszöntô népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága.
Mi történt ezen a napon?
A feltámadás, vagyis a húsvéti ünnep eseménye annak a történetnek része, melynek fôhôse Jézus, s a Bibliában az Újtestamentumot az ô életének és tanításainak szentelték. A négy evangélista: Máté, Márk, Lukács és János, Jézus életének történetét az evangéliumokban hagyta ránk.
Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagy városban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol - mint tudta - sorsa és küldetése beteljesedik.
Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplô tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, pálmaággal. Az emberek ruháikat a porban eléje terítették, hogy arra lépjen, gyermekeiket magasba emelték, hogy megáldhassa ôket. Ám a fôpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az idôt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtôl, cselhez folyamodtak. Tanítványai szûk körében akarták elfogni, s az egyik tanítványt, az árulásra hajló Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak
megmutassa.
A húsvét elsô napján szokásos vacsorát, a bárányt Jézus tizenkét tanítványa körében költötte el, s így szólt: “Bizony mondom néktek, tiközületek egy elárul engem.” Kérdezték, melyikük lesz az, s Jézus tudta, az árulja el, aki vele együtt mártja kezét a tálba. S mikor Júdás kérdezte, ô lesz-e az, Jézus rábólintott: “Te mondád.” Ezen az utolsó vacsorán Jézus fontos dolgokat cselekedett. Kenyérrel kínálta tanítványait, mondván: “Vegyétek, ez az én testem”, és borral, mondván: “Igyatok ebbôl, mert ez az én vérem.” Ezt a jelenetet ismétli a pap a keresztény szertartásokon. Vacsora közben Jézus beszélt a feltámadásról, s arról, hogy leghûségesebb tanítványa, Péter is megtagadja ôt. E rossz elôjelektôl terhes este után Jézus tanítványaival a Getsemáné-kertbe megy, s kéri ôket virrasszanak vele. Ôk nem teszik ezt meg, s igen hamar elnyomja ôket az álom. A Mester egyedül marad, szorongásaival, kétségeivel. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a fôpap elé vezették. Jézus megjövendölte, hogy ô, az Istennek fia, az Isten jobbján ül majd a mennyekben. Ezt bírái istenkáromlásnak tekintik, s halálos ítélettel büntették. Az embereket könnyû volt Jézus ellen lázítani, megalázták, kicsúfolták az Isten fiát, hû tanítványa, Péter pedig háromszor megtagadta mesterét, hogy nehogy azt higgyék, Jézushoz tartozik. Másnap reggel Júdea római helytartója, Poncius Pilátus elé vitték Jézust, hogy az ítéletet végrehajtsák. Ekkorra Júdás megbánva árulását, a vérdíjat, a harminc ezüstöt visszaadta a fôpapoknak, s önkezével véget vetett életének.
Pilátus nem tartotta bûvösnek Jézust, ezért lehetôséget akart adni a megmenekülésére. A hagyomány szerint a tömeg kívánságára egy rabot szabadon engedhetett. Barnabás és Jézus közül a nép Barnabás megmenekülését választotta. Pilátus pedig jelképes kézmosással érzékeltette, nincs köze Jézus halálához. A foglyot, bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: “Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, hogy beteljesüljön a sorsa. Megfeszítették. Volt aki segített, volt aki bántotta a haldoklót, s az ôket megszemélyesítô alakok újra és újra megjelennek a passiót, azaz Jézus szenvedéseit bemutató képzômûvészeti alkotásokban, zenemûremekekben. A katonák, a keresztnél ôrt állók kisorsolták maguk között Jézus ruháit. Sokan csúfolták, ha valóban Isten fia, miért nem szabadítja meg magát? Jézus azonban vállalta sorsát, s meghalt a kereszten. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítô kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramateai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. A sírhoz ôröket állítottak a fôpapok, hogy el ne lopják a testet, hisz a jövendölés szerint, a halál utáni harmadik napon elhagyja Jézus a sírját.
Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás
közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott.

Az ünnep

A húsvéti ünnep neve különbözô nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendô. Ôse egy germán istennô, Ostara az alvilág úrnôje, ünnepe a tavaszi
napéjegyenlôség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelôzô idôszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlôség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-bôl származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni elsô vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)
Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságbül való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ô házukat “elkerülte”.
Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi idôszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az elôkészületi idô a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti idônek is nevezik.
A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét - fehérvasárnapig tart.

Szokások, népszokások

A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, s a megújulás, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nagyrészt nem épülnek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelôzô farsangi idôszak mulatságai a tél legyôzését, a tavasz megérkezését ünneplik.
Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképezô szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. Nálunk egyes vidékeken a bábu neve kisze, kice, s virágvasárnapi szokásainkat teszi színesebbé. A mulatságok és a böjti idôszak találkozásának jellegzetes népi játéka Konc vajda és Cibere vajda, a farsang és a böjt tréfás háborúsága volt. A húshagyókeddi (farsang utolsó napja) játék szereplôi szalmabábok, s a legyôzött Ciberét végigvitték a falun, elégették, vízbe vetették, vagy keresztüldobták a templom kerítésén, hogy elûzzék a betegséget, az éhséget.
A böjt alatt régen fôleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti idôszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeesô vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, más néven villôzés: a termékenységet segítô eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A barkaszentelés a keresztény és a “pogány” szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelôzô szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van. A moldvai csángók fûzfa sípot fújnak,
habajgatnak, ezzel “keltik fel” a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket ûzik el.
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplôkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképezô bábut elégetik, megverik. A böjt régen hamvazószerdán kezdôdött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az elôzô évi barka hamuját, megkenik vele a hívôk homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal fôztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti elôírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdôdik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyûjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévô kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölô kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötôdnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk:
“Világ világa, virágnak virága. Keserûen kínzatul, Vas szegekkel veretül.”
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tûz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este “visszajönnek” a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép elôtérbe. Ismert mondóka: “Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált.” A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelûzô szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következô mondóka: “Az én vizem folyjon el, az én szeplôm múljon el!” E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megôriznek a következô nagypénzekig, vagy odaadják az elsô koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet fôleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik ôselem, a tûz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképezô húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyût.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelô nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképezô bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfôi locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezetô úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevetô hétfônek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ôsi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját ôrzô katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedezô, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni ôket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettôl kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

husvet.hu

Címkék: húsvét visszatekintés

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Keczánné Macskó Piroska írta 2 hete itt:

Jó szórakozást a klubban!

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu