Hogyan kell kiszámolni az ünnepet?

Keresztény ünnepeink közül az egyik legfontosabb a húsvét – ekkor a hívők arra emlékeznek, hogy Jézus Krisztus a keresztre feszítést követően feltámadt. Miért tér azonban el az ünnep ideje minden évben?

A keresztény világban húsvét alkalmával emlékeznek meg az emberek arról, hogy Jézus Krisztus feltámadt, 3 nappal keresztre feszítése után – ahogyan az Újszövetség írja. Akik nem hívők, számukra pedig az ünnep családi összejövetelt jelent.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét, amelyen koncelebrált Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius, a főegyházmegye segédpüspökei, valamint teljes papsága.

 A pünkösd vallási ünnep, a szentlélek kiáradását és a keresztény egyház megalakulását ünnepeljük. A húsvét és a karácsony után ez a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. Ahogy Jézus Krisztus a mennybemenetele előtt megígérte, ezen a napon szált le a szentlélek a tanítványaira, azaz az apostolokra, akik így képessé váltak a misszió teljesítésére, megalapították a keresztény egyházat.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az ünnep alkalmából az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.

A virágvasárnapi mise körmenettel kezdődik, melynek során a hívek barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét.

 Tavaszváró, húsvétköszöntő kiállítás nyílt kedden a Babits Mihály Kulturális Központban Szűcsné Pál Ilona selyem-, tojás-, üvegfestő és mozaikkészítő alkotásaiból.

A kiállítást Lönhárd Ferenc, a Bárka Művészeti Szalon elnöke nyitotta meg. Szűcsné Pál Ilona még a kiállítás megnyitása előtt elmondta, 6-7 évvel ezelőtt hobbi szinten kezdett el üvegfestéssel foglalkozni, majd később a selyemfestést is kipróbálta, végül a tojásdíszítésnél kötött ki.

A húsvétot az ünnepi étkezés teszi teljesség. De mi lenne, ha most még teljesebbé tennék ezt a pompát? Alig egy hónap van a húsvétig és most itt az ideje, hogy néhány kreatív ötlettel járuljunk hozzá mi is, hogy még szebb legyen az ünnep.

Tegyük szebbé a közösen eltöltött időt egy szépen megterített asztallal, asztaldíszekkel, amit mi magunk fogunk elkészíteni persze veletek! A tojástartó, tojásmelegítők, szalvétagyűrűk, ültető kártyák, húsvéti kosárkák egyedivé és különlegessé teszik a terített asztalt.

A hamvazószerda 2016-ban február 10-ére esik; ez a farsangi időszak utáni első nap, a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, csak hamvazószerdára és nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk, továbbá a nagyböjti péntekeken a 14 évesnél idősebbeknek tartózkodniuk kell a húsfogyasztástól.

 Ferenc pápa szerint a katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét időpontjának meghatározását annak érdekében, hogy más keresztény egyházakkal egy napon ünnepelhesse Krisztus feltámadásának ünnepét. Ezt a Corriere della Sera című olasz lap írta szombaton, az egyházfőt idézve.

A pápa a lateráni Szent János-bazilikában tartott meditáción beszélt erről, a rendezvényen az ökumenizmusról és az orosz ortodox, illetve a konstantinápolyi egyházhoz fűződő kapcsolatokról kérdezték. A szentatya azt mondta, az egyház hajlandó meghatározni egy fix dátumot a húsvétnak annak érdekében, hogy az ünnepet egy napon tarthassa az összes keresztény, legyen az katolikus, protestáns vagy ortodox.

 Húsvétkor évről évre asztalra kerül a főtt tojás, amelyről sok éven keresztül állították, hogy egészségtelen. Igazi koleszterinbombának bélyegezték, amely káros hatással van a szívre és annak működésére. Azonban egy két éve megjelent tanulmány megingatta az eddigi elképzelést, és bebizonyította, hogy a tojás bizony a szervezet segítője az egészség felé haladó úton. Finn tudósok újabb kutatással támasztották mindezt alá, tanulmányukban közölték, hogy heti négy tojás elfogyasztása több mint egyharmadával csökkenti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát.

Egyre  gyorsabban közeledik, a Jézus halálára és feltámadására emlékező keresztény ünnep, a húsvét. Mára igen kevés szokást és hagyományt őrzünk országos szinten, de megpróbáltuk összegyűjteni azokat, amelyeket a legtöbb háztartásban még a mai napig betartanak.

A keresztény egyházak tanítása szerint a húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a legnagyobb keresztény ünnep. Rövid összeállításunkban a szent napokat, és az azokhoz kötődő népszokásokat tekintjük át.

A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a Nagyhét (hebdomada sancta), amely a virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

A tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnap a keresztény világ legnagyobb ünnepe. A Krisztus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékező húsvét gyökerei a zsidó pészahra nyúlnak vissza, azok pedig még ősibb természetimádatra.

Pészach, a kivonulás ünnepe

A pészah az egyik legnagyobb, évente megtartott zsidó ünnep, az Egyiptomból való kivonulás emléknapja. Eredetileg az i. e. 9. században az aratás ünnepe volt, és valószínűleg kánaáni hatásra alakult ki a másik két mezőgazdasági ünneppel, a pünkösddel és a sátoros ünnepel együtt, azonban fokozatosan elvesztette természeti jellegét és történeti magyarázatot kapott.

 A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.

Nagyböjt, nagypéntek, nagyszombat és húsvét vasárnapja A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg.

 Állandó kérdés az ünnepek után, hogy mi legyen a megmaradt tojással, sonkával, kalácsal, süteménnyel! Adunkk néhány tippet, hogy mit kezdhetsz a maradékkal!

A tojás a legújabb kutatások szerint a nem árt az egészségnek, kiváló tápanyagforrás, ezért bátran fogyaszthatjuk. Nemcsak húsvét táján időszerűek a kemény tojásból készült változatos ételek, bármikor gyorsan, egyszerűen elkészíthetők az alábbiak.

Tojáskrém

Nyolc keményre főzött tojást vágjunk fel apró kockákra, adjunk hozzá 6 evőkanál zsírszegény majonézt, sót, borsot, mustárt, apróra vágott hagymát (hagymakrém is megfelel), 8-10 szem karikára vágott olajbogyót, két kanál kapribogyót, bőven összevágott petrezselyemzöldet, és lazán, óvatosan keverjük össze.

 Nyuszi, barka, locsoló kölni, tojás. Az ünnep elengedhetetlen kellékei, sokak számára jelenlétük mégis többet árt, mint gondolnánk. Mire vigyázzanak az allergiások húsvétkor?

• A piskótához:
• 8 tojás
• 24 dkg kevert liszt (finom és fogós)
• 20 dkg porcukor átszitálva
• csipet só
• 1 teáskanál sütőpor
• 5-6 dkg olvasztott, de nem meleg vaj
• A krémhez:
• 1 csomag vaníliás pudingpor
• 4-5 evőkanál (ízlés szerint) porcukor
• 3 dl tej
• 20 dkg tortabevonó étcsokoládé
• 25-30 dkg vaj
• A ragasztáshoz:
• 1 tojásfehérje, villával egy kicsit összekeverve
• A bevonáshoz:
• kb. 70 dkg kétszeres marcipán (magam készítettem interneten talált leírások alapján, de nagyon macerás, egyszerűbb megvenni)
• ételfesték (legjobb a paszta állagú, de ha port veszel, csinálj belőle kevés vízzel vagy alkohollal jó sűrű pasztát, úgy gyúrd bele a marcipánba, és óvatos legyél vele, mert nagyon kevés kell belőle)
• cukormáz sárga festékkel megfestve (jó sűrű legyen)Elkészítés:

  A főzött csokikrémhez a pudingport a cukorral összekeverem, simára keverem 3 dl tejjel, besűrítem, hozzáadom a csokit, addig keverem, amíg elolvad a csoki.

A tavaszi napéjegyenlőség közeledtével egyre hosszabbodik a Nap útja, ami az emberek számára a fényt, a Nap feltámadását jelentette. Sok népnél gazdag szokáskincs kapcsolódott a tavasz beköszöntéséhez. A feltámadás gondolata, mély emberi vágy - az élet győzedelmeskedjen a halálon, az elmúláson! A keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a húsvét a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. A húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte tavaszünnep jellegét, megtartva számos ősi tavaszköszöntő népszokást, a termékenységgel kapcsolatos ünnepséget, melyek mellett tovább él a keresztény ünnep gazdag szokásvilága is.

Húsvéti vigília 

A vigília szertartása visszamutat a IV.

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést is, amelynek eredete a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Az is lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik.

.A húsvéthoz is hozzátartoznak az ünnepi finomságok, a nagy lakomázások, italozások,  vad zabálásba kezdünk. Aztán bűntudatunk lesz, és minden lehetséges eszközzel igyekszünk megszabadulni a bevitt kalóriáktól. ám a dietetikusok mértékletességre intenek: az összevissza evés után eljön a másnap, s vele együtt egy kis epegörcs, vagy gyomorrontás.

Minden eddiginél nehezebb héten vagyunk túl, hiszen itt volt a húsvét, a nagy zabálások ideje, amikor hatszoros energiába telik ellenállni a kötözött sonkának, főtt tojásnak és egyéb húsvéti étkeknek

Ünnepek alkalmával úgy gondoljuk, helye van egy kis lazításnak, s lelkiismeret-furdalás nélkül nyomjuk magunkba a plusz még egy szelet sonkát, s a "még egy utolsó süti"- ket.

Juhász Gyula

Húsvétra


Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szivemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmuláson.

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.

Tojás

A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban rendezett csaknem 600 négyzetméteren elterülő interaktív kiállításon - mely idén is tavaszi virágkiállítással és vásárral egészül ki - megismerkedhetünk a húsvét történetével és hagyományőrző szokásaival, valamint valódi díszített és óriás hímes tojásokban gyönyörködhetünk. A csaknem 600 négyzetméteren elterülő interaktív kiállítás idei vezérmotívuma az élővilág. Emellett természetesen megismerkedhetünk a húsvét történetével és hagyományőrző szokásaival, valódi díszített és óriás hímes tojásokban gyönyörködhetünk.

Virágvasárnap és húsvét

2009-03-23 www.erzsebetrosta.hu

Húsvéti receptek:Sonkafőzés

A sonkát langyos vízben mossuk meg, majd áztassuk be fél-egy napra és egy nagy edényben annyi hideg vízben tegyük fel főni, hogy a víz teljesen ellepje. Kb. annyi órán keresztül főzzük ahány kiló a nyers sonka. Mikor megpuhult, elzárjuk a tűzhelyt és a saját levében hagyjuk kihűlni. Leöntjük a levét, majd a sonkát hideg helyre tesszük. A főzőlevét felhasználhatjuk levesek, főzelékek ízesítéséhez, de főzhetünk benne kemény tojást is, mely különleges ízt ad neki.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, én eddig úgy gondoltam, hogy ismerem a húsvéti fészek minden darabját. Ám amint e cikket írtam és kutattam, rá kellett jönnöm, hogy nagyon sok olyan új dolog van, amiről eddig fogalmam sem volt. A közeledő ünnepekre való tekintettel tehát íme a mi, és más országok béli nyuszik története.

Egy kis hittan óra
Mint tudjuk, a húsvét keresztény ünnep, Isten fiának, Jézus feltámadásának ünnepe. A feltámadásról szóló részek a következőt mesélik el nekünk.

K. László Szilvia

A legkisebb nyúlgyerek

Húsvét elõtt izgatottan készülõdnek nyusziék,

egész kosár tojás várja, hogy színesre befessék.

Anyanyuszi, apanyuszi és a nyuszigyerekek

festegetnek, készülnek itt zöld tojások, veresek.

A legkisebb nyuszigyerek ügyetlen még, nem vitás,

eltöri a tojásokat, zöld lesz tõle a lakás.

Mégsem szidják a többiek, így kezdte ezt mindenki

bizony nehéz mesterség ez, meg kell szépen tanulni.

Hogy a tojás céklalében fõzve mindjárt piros lesz,

hagyma héja szép sárgára, spenótlevél zöldre fest.

Egy jó tanács: a húsvéti díszek készítését ne hagyjuk az utolsó pillanatra!

Legyünk elõrelátók és már hetekkel korábban menjünk el kirándulni vagy sétálni a természetbe - gyûjtsünk ágakat, gallyakat, leveleket, amikkel majd szobát dekorálhatunk, vagy a tojásfestésnél felhasználhatunk.

A tojásfestést is nyugodtan kezdjük el a nagytakarítás után (nem kell kivárni vele nagyszombatot). Ha egyáltalán nincs idõnk tojásdíszítésre, vegyünk fából vagy hungarocelbõl készült tojásokat.

Húsvéti tojás, nyuszi, bárány és csibe formákat - dekoráció gyanánt - könnyû ollóval kivagdosni például színes filcbõl vagy kartonpapírból.

Hoztam Nektek egy kis fánk receptet. Majd jól jöhet a farsangoláshoz, bár tudom, még odébb van.

Hozzávalók (kb 2121 db fánkhoz)

A fánkhoz:
50 dkg liszt
2 dl tej
4 dkg élesztõ
5 dkg porcukor
6 dkg olvasztott vaj
5 db tojássárga

A sütéshez:
olaj

A díszítéshez:
baracklekvár
porcukor

1. A lisztet egy edénybe tesszük, és a tejben cukorral felfuttatott élesztõt hozzáadjuk és némiképp összedolgozzuk

2. Ráöntjük az olvasztott (nem forró!) vajat, és a tojások sárgáját.

Húsvéti locsoló versek (Magyar népköltészet)

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.

Olyan lesz az arcuk tõle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,
Új életet öltött ismét föl magára.

Húsvéti ételeink

A húsvéti bárány az ünnep áldozati jellegû étele, amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserû salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsõszülöttjeik váltsága emlékezetére. Izsák helyett leölt kos szerepel Ábrahám áldozatában is. Engesztelõ napjukon pedig a zsidók a pusztába bûnbakot eresztettek.
Minthogy Jézus az emberiség váltságára jött a földre, érthetõ, hogy már az újszövetségi könyvek is Isten bárányányak nevezik õt ?az ószövetségi elõképekre támaszkodva.

A húsvét

A régi korok emberei sok szállal kapcsolódtak a természethez. Munkájukat, mindennapi életük rendjét, örömeiket, bánataikat is befolyásolta a természet örök változása. A tél és a nyár kettõsében, az élet és a halál párhuzamát látták. Mindezek szabályozták életüket, melyet az ünnepek felosztottak kisebb - nagyobb szakaszokra.
A tavaszi napéjegyenlõséggel egyre hosszabbodott a Nap útja, s ez jelentette számukra a fényt, a Nap feltámadását.