Húsvéti népszokások

A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E népszokások jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása. A böjt alatt régen főleg kenyeret, száraz növényi étkeket ettek. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap.
Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. A barkaszentelés a keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szednek. A barkát virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának bajelhárító szerepe van.
A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. A böjt régen hamvazószerdán kezdődött, mely onnan kapta nevét, hogy ekkor a templomban megszentelik az előző évi barka hamuját, megkenik vele a hívők homlokát, elhárítva a bajokat. Nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.
Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik, melynek napjai Jézus jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. (Királyok, nemesek is így cselekedtek sok országban e napon.) Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek.
Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep.
Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját.
A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este "visszajönnek" a harangok is Rómából. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. Ismert mondóka: "Nagypénteken mossa a holló a fiát, ez a világ kígyót, békát rám kiált." A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, melyet csak fiatal lányok végeztek, s mely bajelűző szereppel bírt. Friss folyóvíz kellett hozzá, s a következő mondóka: "Az én vizem folyjon el, az én szeplőm múljon el!" E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, melyet vagy megőriznek a következő nagypénzekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól veszik. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe. Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát felvenni, vagy legalább kalapot, kesztyűt.
A feltámadás napja húsvétvasárnap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.
A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány.
Húsvét másnapján magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.
A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz némikép szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.

Barta László

Kellemes ünnepek Minden családban élnek kedves történetek, amelyek a nyuszihoz, tojásokhoz, locsoláshoz kapcsolódnak. Osszátok meg ezeket velünk is - a történetek beküldői között a Park Kiadó és az EuBook értékes könyvnyereményeit sorsoljuk ki, a legjobb történeteket pedig oldalunkon is megjelentetjük. Tárgynak ne felejtsétek el beírni: Húsvét Pályázat A kedves történeteket a következő címre küldhetitek: babazo@origo.hu Ajánlat A nyúl esete a tojással Tánc a jégen Jégparádé Disney módra Fogantatástól az óvodáig Ők mondták Bujkál benne valami Lássuk a medvét! Közlekedjünk otthon Bárányhimlő Ők mondták Ajánlat Harc a kilókkal Kórházba készülünk Az a rettegett fülfelszúrás A védőoltások védelmében Németország Nagypénteken Németországban letakarják a kereszteket. Húsvét vasárnapján - a szigorú böjt utáni első nagy családi ebéden - a család fő étkezésének a piros tojások és a bárány alakú torta a főszereplői. A gyerekek a kertben kutatnak az elrejtett tojások után, és nem ritka a húsvéti máglyából feltörő tűz ropogása sem, amelyen a karácsonyfát égetik el, elbúcsúztatva ezzel a telet, köszöntve a tavaszt. Német hiedelem szerint ha húsvét reggelén átnézünk egy tojáson, megláthatjuk benne a táncoló bárányt. Olaszország, Szicília A mediterrán sziget kisvárosaiban a fiatalok körbehordják Jézus és az apostolok szobrait - körmenetet tartanak -, húsvét vasárnapján pedig a templom előtti téren játsszák el a feltámadás jelenetét, Mária és fia viszontlátását. Franciaország, Belgium Ezekben az országokban nem létezik a húsvéti nyúl és a tojások rejtélye: azt tartják, azokat a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le. Görögország A görögök azt a tojást, melyet a tyúk először tojt nagypénteken, varázserejűnek tartották. Finnország Finnországban a nagyhetet "csendes hétnek" hívják, és nevéhez méltón ünneplik. Nagypénteken gyászba öltöznek, befelé fordulnak az emberek; ilyenkor nem szabad senkivel érintkezni, beszélgetni, mulatni. Svédország Mikulás helyett itt húsvétkor találkozhatunk az élénk színű húsvéti virgáccsal, amely nyírfagallyakból és tollakból készül. A gyerekek ajándékként papírtojásokat kapnak, tele édességgel. Halloween-hoz hasonlóan sokan boszorkánynak öltözve keresik fel a szomszédokat, és húsvéti leveleket visznek nekik, amikért cserébe szintén édesség jár. Lengyelország A lengyelek áldásra előkészítet hagyományos ételei között a hazánkban is jellemző kenyér és tojás mellett megtaláljuk a tortát, sót, papírt, kolbászt és marcipánt is. A húsvét vasárnapi reggeli legalább akkora jelentőséggel bír, mint a karácsonyi vacsora; a családtagok evés előtt szerencsét, boldogságot kívánnak egymásnak, és felosztják egymás közt a tányérjukra kerülő tojásokat is. Bulgária Bulgáriában a különleges húsvéti kenyeret páratlan számú, színesre festett tojással rakják körbe. Ezt a csomagot a pap viszi a templomba, s az étel megáldása után az emberek megajándékozzák egymást a tojásokból, hogy szerencsések legyenek. A böjt befejezését jelző első tojást a templom falához csapva törik fel, úgy eszik meg azt az éjféli mise után. Románia Romániában a vendégek vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott.". Sok helyen tulajdonítottak a tojásoknak "különleges képességeket", például szerencsét hozó amulettekként is számon tartják őket. Walles Wales-ben, mint hazánkban is, ezek az ünnepnapok egyben dologtiltó napok is. Nagypénteken semmit nem volt szabad dolgozni, még templomba is mezítláb járták, nehogy lépteikkel megzavarják a Krisztus testét befogadó földet. Régebben Jézus fekvőhelyét is elkészítették; nádból szőtt alakját egy fakeresztre fektették, és egy csendes mezőre vitték, ahol békében nyugodhatott. Mexikó Mexikóban a húsvét igazi látványosság. Két héten keresztül ünneplik: az első a Szent Hét, amikor Jézus életének utolsó napjait elevenítik fel, míg a második a Húsvét, azaz húsvét vasárnapjától a következő szombatig terjedő időszak, amikor Krisztus feltámadását ünneplik. Nem ritka a kétezer évvel ezelőtti viseletbe öltözött színészek látványa, akik passiójáték keretében emlékeznek az ünnepre. Ausztrália, Új-Zéland Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol a nyulakat kártékonynak tartják és szinte természeti csapásként tekintenek rájuk, mindent megtesznek, hogy a "betolakodó" nyulat valamilyen hasonló testfelépítésű, de "bennszülött" állatra cseréljék le. Az üzletekben például nem ritka az ausztrál bilby-t (a nyúlhoz hasonló, helyi erszényest) formázó csokifigurák látványa, de mivel a gyerekek nem igazán ismerik ezt a kihalófélben lévő állatfajt, körükben az "igazi sláger" valószínűleg továbbra is a közismert nyúl marad. USA Az Egyesült Államokban nem jellemző szokás a locsolkodás, de minden gyerek kap ajándékot. A kisebbek keresgélhetik a mindenfele elrejtett tojásokat, míg a nagyobbak egy kosárban találják őket, az ajándékok mellett. Állandó szimbólumként náluk a kereszt jelenik meg.