Hímestojás
A hímestojás a tavaszi - húsvéti - ünnepkör ösi kultikus szimbóluma számos nép hitvilágában. Az élet hordozója, amely magában rejti a múltat és jövöt. Ezzel magyarázható, hogy öseink és a rokon népek jelekkel ellátott piros tojást tettek a halottak kezébe (pl. kiszombori hun-avar temetö nöi sírja). Az újjászületés, feltámadás, elsösorban azonban a termékenység jelképe. Lehetséges, hogy ösi hímestojás szavunk is a nö és férfi kapcsolatára utal. A hím szó csak utolsósorban jelent díszt, a két fogalom szorosan összetartozik. A legmakacsabban megörzött és ma is gyakorolt népszokásunk a locsolás is ezt jelképezi. A vízbevetés ösi termékenységet varázsló szokás és ehhez kapcsolódik az élet keletkezésének örök szimbóluma, a díszített tojás ajándékozása. Úgy bánik vele mint a hímestojással szólásunk abból a korból származhat, amikor a szaporodás, az élet szimbólumának tekintették általánosan és komolyan vették annak jelentöségét. Vigyázni kellett, nehogy eltörjön az ajándékba kapott, termékenységet, új életet jelképezö hímestojás.
A magyar hímestojás díszítésének jelképrendszere jóval a kereszténység elötti idöböl való. Figyelemreméltó, hogy a magyarok, ellentétben a szomszédos népekkel, a kereszténység felvétele után sem adtak keresztény tartalmat motívumaiknak. Az ösi kultikus jelek a régi magyar élet és hitvilág minden fontos mozzanatát tükrözik. A messzi múltból származó, erösen absztrakt rajzokban nehezen ismerhetö fel a pásztorkodás, lovas élet, természet, örök élet, termékenységvarázslás, bajelhárítás és a világmindenség ábrázolása. Az ösi, sok esetben kozmikus jeleket a történelmi Magyarország minden részén használják. A varázserejü jelképek mögött húzódó több ezer éves hitvilág elkopik, a rajzok változnak. Újrafelfedezésük fontos, komoly kutatómunkát kíván.
Hímestojás jelképek: A kör a teremtö Isten jelképe, nincs kezdete és vége. A kör kettéválasztása megadja az eget és a földet - evilág-túlvilág. Az ezt metszö vonal alkotja a mágikus keresztet, a világ eröközpontját, amely a teremtö hatalmát jelképezi a világ felett. Ebböl a központból fejlödnek ki a további jelképek. Az égi energia kiáradását jelöli az erre helyezett kéz, ujjas, istenlétra, az örökzöld ágban végzödö kereszt mint életfa. A nap szimbóluma az ösi napkerék (svasztika), az élet örök forgására utaló, kacsokban végzödö kereszt. Magyar tojásíró asszonyok rákfarkasnak is nevezik a pergö, négyes kacsban felismerhetö svasztikát. A nappálya csúcspontja, fordulója nyáron a rák jegyében van! Ezt fejezi ki a forgó, örvénylö jel, melynek ágai a világot alkotó négy elemet, a tüzet, vizet, levegöt és földet is szimbolizálják. A kéz óvó, bajelhárító jel is. A tölgyfalevél alakját felvevö meander a családi összetartást, a termékenységet kakastaréj, gereblye, pontok/magok, béka jelöli. Ez utóbbi a szerelem és újjászületés szimbóluma is. A kos a nap, a megújulás jele. Az állatokat leegyszerüsítve, csak testük egy-egy részével ábrázolják. A modern kor kiszorítja az ösi hagyományokat, a hímestojást is kedves ajándékká egyszerüsíti, mégsem tudja kipusztítani népünk lelkiségének csodálatos jelképrendszerét, melyet a magyar asszonyok évezredeken keresztül megöriztek. Sokan ma is vallásos szertartással veszik kezükbe és díszítik ki az életet örzö isteni alkotást.
A leggyakrabban használt szín a piros, ebböl ered másik elterjedt neve a piros tojás. A mágikus piros a vér és a tüz színe. A megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet, Jézus kiontott vére következtében a feltámadás és az örökélet jelképe. A piros szín szerencsét hoz és óv betegségtöl, tüztöl. Varázsereje miatt akkor is használják a nevet, amikor a piros szín teljesen hiányzik.
A díszítés legösibb módja a karcolás. Népiesen vakart vagy kotort tojásnak nevezik. A növényi anyagban megfestett tojásra éles szerszámmal, - kés, üvegdarab - karcolják a varázsjeleket. Fizikai eröt kíván, férfiak használják föleg.
Hagyományos, általánosan elterjedt az írott tojás. Írókával meleg viasszal írják a mintát a szobahömérsékletü tojásra és utána mártják a festéklébe. Ma is kedvelt a hagymahéjból fözött oldat. Szintén régi eljárás a metszés. A viasszal megírt tojást ecetben vagy savanyúkáposztalében áztatják órákig, ami a megírt terület kivételével elmarja a tojáshéj felét. Szép hatású a barna tojás használata.
Magyar jellegzetesség a patkolt vagy vasalt hímestojás. Apró fém tárgyakat, patkókat szegeznek a tojáshéjra. Kizárólag férfiak, föként mester kovácsok készítik.
A hímes tojás hagyománya olyan ösi múltból érkezik hozzánk, olyan mélyen bennünk van, hogy ezer év alatt sem az idö, sem új szokások, sem idegen befolyás és elnyomás nem tudta a magyar nép életéböl, lelkéböl kitörölni.
Emese Kerkay |
|
Kapcsolódó hírek:
A húsvét ideje – miért változik évről-évre?
Elkezdődött a szent három nap
Mit ünneplünk pünkösdkor?
Vasárnaptól kezdődik a nagyhét