Egy recept, s mellé tucatnyi jó tanács az ünnepi finomsághoz. Tojással együtt remek asztaldísz.

Húsvétkor a sonka és a tojás mellől a fonott kalács sem hiányozhat az asztalról. Azok számára, akik szeretnék otthon kipróbálni az ünnepi fi nomság elkészítését, íme egy recept, és néhány jó tanács Németh Józseftől, az MNGSZ hagyományőrző bizottságának elnökétől.

Fotó: Havran Zoltán

Hozzávalók: 1 kg liszt, 2 egész tojás, 2 tojássárgája, 5 dl tej, 5 dkg élesztő,  15  dkg  vaj,  20  dkg kristálycukor, 1 citrom, só

Elkészítés: Az élesztőt egy kanál cukorral kevés langyos tejben elkeverjük, hozzáadunk két evőkanál lisztet, alaposan eldolgozzuk. Körülbelül fél órát langyos helyen kelni hagyjuk, majd elkeverjük a többi liszttel, az egész tojásokkal és a tojássárgákkal, a maradék tejben feloldott cukorral, csipetnyi sóval s reszelt citromhéjjal.

Dagasztani kezdjük, s a vajat apránként hozzáadva hólyagosra dolgozzuk. Letakarjuk, három-négy órát kelesztjük. Ha duplájára kelt a tészta, három részre osztjuk, egyforma vastag, hosszúkás darabokat sodrunk belőle, majd fonatot készítünk, s abból koszorút formázunk. Kivajazott formában vagy sütőlapon ismét hagyjuk kelni még fél órát, majd a tetejét megkenjük tojással, s előmelegített sütőben, 200 fokon készre sütjük.

Tippek

• Fontos, hogy az élesztő friss legyen. Mindig figyeljünk a szavatossági idejére.
• Minden hozzávaló legyen legalább szobahőmérsékletű, mikor hozzáfogunk a kalács készítéséhez. Vegyük ki tehát már jóval korábban a tojást, a vajat a hűtőből, mikróban érdemes egy kicsit a lisztet is meglangyosítani.
• Még foszlósabb lesz a kalácsunk, ha tej helyett aludttejet használunk.
• A citrom héját mielőtt lereszelnénk, alaposan mossuk meg, töröljük le, s csak a sárga héjat használjuk, mivel a fehér rétegnek már kesernyés az íze.
• A kalácsot sokféle módon elkészíthetjük, ízesíthetjük például vaníliával, készíthetjük mazsolával, egy vagy két fonatba tehetünk kakaóport színezésül, a koszorúba sütés előtt szúrhatunk kemény tojásokat, vagy megszórhatjuk a tetejét mandulaszeletekkel, darabos cukorral, mákkal, dióval.
• A gyúródeszkát lisztezés helyett olajjal is bekenhetjük, így sem ragad le a tésztánk, s ha kisült, a héja simább lesz. Meddig kell dagasztanunk a tésztát? Megállapíthatjuk, hogy kell-e még tovább dolgoznunk vele, ha kicsípünk belőle egy darabot, s előbb összenyomjuk, majd széthúzzuk a hüvelyk- és mutatóujjunk között. Ha nyúlik, s nem szakad, akkor már valószínűleg félretehetjük kelni.
• Hasznos eszköz lehet a kelesztőtál. A fedeles edényben kelés közben biztosan nem „fázhat meg" a kalácsunk, nem kérgesedhet meg a felülete, s azt is jelzi, ha már megkelt a tészta. Ráadásul így rövidebb idő alatt elkészülhetünk.
• Honnét tudjuk, hogy kellőképpen megkelt a tészta? Nyomjuk meg ujjunkkal: ha rugalmas, s gyorsan visszaugrik, még hagyjuk tovább kelni, ha csak lassan emelkedik fel, akkor már megkelt.
• Ha  hamarabb  megkel  a tésztánk, mint ahogy sütni szeretnénk, egyszer átgyúrhatjuk, és hagyhatjuk ismét 20-30 percet kelni, ha azonban ennél is több időre van szükségünk, tegyük hűtőbe, hogy a kelés folyamata lelassuljon. Ha a tészta túlkel, már nem tudjuk könnyűre, finom levegősre sütni.
• Vigyázzunk, ne fonjuk túl szorosra a kalácsot, mert akkor a tésztának nem lesz helye megkelni, sütés közben esetleg megrepedhet.
• Akárcsak kenyérsütésnél, a kalács alá is tehetünk a sütő alsó polcára egy kis fazékban vizet, így „magasabbra sül", puhább lesz.

Íme a húsvéti hagyományok A húsvéti tojásról, valamint a nyúlról is köztudott, hogy a termékenység, az új élet születésének jelképe. Azt azonban talán kevesebben tudják, hogy a népi hagyomány szerint Nagypéntek dologtiltó napnak számít. Aki komolyan veszi ezt az előírást, az kenyeret sem süt ilyenkor, mert úgy tartja a babona, hogy kővé válik. Érdemes viszont napfelkelte előtt megmosakodni friss kútvízzel, mert ez a népi hagyomány szerint megvéd a betegségektől. Sokan böjtölnek a húsvét előtti hat hétben, húshagyó keddtől. Ez azonban nem ajánlott annak, aki valamilyen egészségi problémával küzd, így például a cukorbetegeknek – hívta fel a figyelmet Ruttersmid Mária életmód-tanácsadó. Húsvét vasárnapja a tojásfestés, míg a hétfő a locsolkodás napja. Egyes vidékeken pedig még ma is él a vesszőzés szokása: a fiúk fűzfából készült vesszővel csapkodják meg a lányokat. Utóbbiak pedig „cserébe" szalagot kötnek a vesszőre, és borral vendégelik meg a legényeket. Nem is olyan rossz üzlet, ugye?  S. R.

Az összeállítást készítette: Harnos Zsuzsanna

http://www.blikk.hu/blikk_eletmod/igy-keszul-a-husveti-kalacs-2014336?nocache