A húskészítmények előállításához, a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos jó üzemi, kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.

Fontos megjegyezni, hogy a húskészítmény nevének elegendően pontosnak kell lenni, hogy tájékoztasson a készítmény valódi jellegéről, és megkülönböztethető kell, hogy legyen a vele összetéveszthető termékektől.

A füstölt termékek megnevezésében például a „hagyományosan füstölt” „füstölt” vagy „füst íz” kifejezésekkel kell utalni a füstölt íz elérésének módjára. Érdemes ugyanis tudnunk, hogy a húsipari termékek füstölt ízének eléréséhez különböző technológiákat alkalmaznak:

• A hagyományos füstölés olyan művelet, amelynek célja keményfa közvetlen elégetéséből származó füstben a húskészítmények füstölt ízének kialakítása és az eltarthatóság növelése, a termék jellegének megfelelően hideg vagy meleg füsttel.
• Ettől eltérő módszer, ha a füstaromát a húskészítmény felületére viszik, majd megfelelő hőmérséklet és időtartam alkalmazásával a felületre rászárítják (füstölés).
• A füst ízesítés pedig olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a húskészítménybe juttatják (bekeverés, injektálás stb.).

Ugyancsak gyakran vásárolt termékek húsvétkor a különböző sonkafélék, amelyen belül ugyancsak többfélével találkozhatunk az üzletek kínálatában:

• A nyers sonka a termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka, vagy vad hasonló testtájaiból pácolással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik.
• Hőkezelt sonka a termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka; vagy vad hasonló testtájaiból; vagy baromfi mellből vagy combból előállított sült, vagy főtt, vagy füstölt, főtt húskészítmények.
• Formában vagy bélben hőkezelt sonkák különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények.  A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%.

Külön figyelmet érdemel, hogy a korábbi felmérések azt mutatják, hogy alapvetően a magyarországi származású sonkák értékesítése a jellemző. A külföldi sonkák forgalmazása kizárólag a nagyobb áruházláncokra jellemző.

Érdemes lehet továbbá azzal is tisztában lenni, hogy a hústermékek esetében különböző érlelési és pácolási technológiák is alkalmazhatóak:

• Hagyományos érlelés esetén a húskészítmények megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait érlelésgyorsító nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó, vízaktivitás csökkentéssel járó technológiai folyamatok összességével érik el. Hagyományos pácolás esetén pedig a húskészítményt tartósítás, íz- és színkialakítás céljából nitriteket és/vagy nitrátokat, konyhasót és más összetev ket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik.
• Gyorsérlelés esetén olyan mikrobiológiai (starterkultúra) vagy kémiai eredetű anyagok alkalmaznak, amelyek elősegítik a húskészítmények szabályozott, a hagyományosnál gyorsabb érlelését. Gyorspácolás esetén pedig a húskészítmény egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából nitriteket, nitrátokat, konyhasót és más összetev ket tartalmazó páclevet injektálnak és/vagy vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.

Nyilvánvalóan elvárható követelmény, hogy az eltérő alkalmazott technológiának megfelelően a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy milyen technológiával készült a vásárlásra kerülő termék.

Nyers sonka és hőkezelt sonka esetében az előkészítés módjára a darabolt vagy kötözött szavak használatával is mindig utalni kell. Fontos, hogy a vágóállat fajtáját a sertés kivételével jelölni kell.

A pácolt és/vagy érlelt termékeknél a „pácolt” és/vagy „érlelt” illetve a „hagyományosan
érlelt” és/vagy „hagyományosan pácolt” szavakkal kell a megnevezésben vagy ahhoz
kapcsolódóan utalni.
 
A húsipari termékek csomagolásával kapcsolatban számos fogyasztóvédelmi szempontból releváns problémával találkozhatunk húsvétkor az üzletekben, így gyakori, hogy

• A címkéről lemarad a termék pontos megnevezése
• Az összetevők felsorolása hiányos vagy egyébként nem megfelelő
• A felhasznált összetevők egy része nem egyezik meg a specifikációban egyébként feltüntetett összetevőkkel
• A jelölés nem tartalmazza egyértelműen, hogy a feltüntetett cég gyártó, vagy forgalmazó
• A kereskedők a csomagolatlan nyers, füstöléssel, érleléssel tartósított húskészítményeket nem a jogszabályban és a gyártó által meghatározott körülményeknek megfelelően tárolják

Praktikus tanácsok

A megvásárolni kívánt húskészítmény címkéjét gondosan vizsgáljuk meg. Már a címkéből is számos dolog kiderülhet, így több dolgot is érdemes szem előtt tartani:

• Olyan terméket semmilyen esetben ne vásároljunk meg, amelyen nem kerültek feltüntetésre a termék gyártójának, forgalmazójának adatai
• Nézzük meg, hogy a vásárolni kívánt termék valóban füstölt-e
• Amennyiben valamely összetevő kapcsán kérdésünk van, vagy esetleg úgy véljük, hogy a termék nem a címkén feltüntetettnek megfelelő összetételű szemrevételezés alapján, akkor mindenek előtt kérjük az üzletben dolgozó alkalmazottak segítségét
• Amennyiben nem sikerül valamely vitás helyzetet tisztázni, vagy az üzlet működésével kapcsolatban vannak észrevételeink, akkor kérjük a vásárlók könyvét és írjuk bele panaszunkat, vagy forduljunk az illetékes hatósághoz